Zaj a csendben - A Magyar Labdarúgó Válogatott 2020-as éve (2020)

A labdarúgó válogatott teljesítményét nem értékelve, csupán a filmet nézve azt lehet mondani, hogy nagyon jól összeállított, jól fényképezett darab. Valóban bemutatja, hogy egy-egy mérkőzés előtt mit várt, tervezett, gondolt az edző, vagy egyik-másik labdarúgó, s abból mi és hogyan valósult meg. Jól dramatizált részek váltakoznak az öröm, s olykor a bánat pillanataival. Nekem tetszett, hogy bevonták a történetbe néhány labdarúgónk családját is. Marco Rossi kapcsán nem voltak kétségeim, hogy nem csak szakmailag, de érzelmileg is erősen kötődik a csapathoz, mégis meglepett az a többlet, amit ő mentálisan hozzátesz a játékosok teljesítményéhez. Tetszett, hogy a film nem próbálja túlértékelni azt, amit elért a válogatott, de jól érzékelteti, hogy a zűrzavaros 2020-s évben ez elismerésre méltó teljesítmény volt a nemzeti tizenegytől. A film képi világa nagyon tetszett, a hangminőség a megszokott "magyaros", de most mentségükre szóljon, hogy többféle technikával készült felvételt "gyúrtak" egyetlen filmmé. Én simán adok a filmre 9 pontot, a műfajában jól teljesített.