Nem érdekel, hogy esetlegesen hány negativ kritikát fogok kapni, de el kell, hogy mondjam, hogy manapság az emberek nagy többségének semmi sem jó.
Vegyük ezt a filmet... SPOILER-t is tratalmazhat! Az alapsztori jó, érdekes, hogy hogyan is közeliti meg az ember agyának kihasználatlanságát és ezt hogy fűzi össze a tudathasadással. A szinészi játék szintén jó, McAvoy zseniálisan játsza a szerepét, főleg akkor látszik amikor egyik pillanatról a másikra 'vált' személyiséget. Igazából meg sem kell szólalnia, az arcáról simán leolvasod, hogy éppen melyik szerepben van. A múlt apróbb jeleneteit is teljesen jól időzitve vágják be és éppen csak annyi betekintést kapunk, ami elég ahhoz, hogy leszűrjük a történteket. Nincs semmi sem túlkomplikálva, túlnyújtva, mindenből annyit kapunk amennyi még pont megfelelő.
Én végig érdeklődéssel néztem a filmet, sok más filmrajongót megkérdeztem a véleményéről, akik teljesen egyetértettek velem és az előbb majd alább leirtakkal.
Egyetlen egy dolog volt ami nem tetszett és az a vége...Eltúlozták...az alapötlet, hogy a munkahelyén lévő állatokból kreált magának egy újabb ÉN-t szintén nem volt rossz ötlet, de az, hogy ez az ÉN falra másszon, sebezhetetlen legyen és még testileg is átalakuljon, az már sok volt. Ez a mese rész egyáltalán nem tetszett, ez volt az a pont, amikor úgy voltam vele, hogy ezt a filmet itt rontották el, ez lesz az a rész, amin azok is hőbörögni fognak, akiknek alapból tetszett az egész.
Tőlem kap egy 10/8-at, mert azok közé a filmek közé sorolnám, amik tetszenek és olykor ha egy jobb thrillert szeretnék újranézni, akkor ez lehetne az egyik potenciális jelölt.
Namármost, kezdjük ott, hogy a film '98-as, ami valljuk be nem most volt. Ennyi idő távlatából természetes, hogy 'gagyinak' tűnik, de abban az időben mégis nagy durraná volt. Főleg a japánoknál, ahol egy számunkra ennél gyengébb film is a frászt hozná mindenkire. Egy olyan embernek, akinek már több tív- vagy száz horror van a háta mögött ez tényleg csak esti mese, viszont bárki bármit mond, akkor is baromi jó a sztori. Nem véletlen, hogy az amcsik anno átvették, átgyúrták és feltúrbózták kicsit az egészet. Bevallom nekem is jobban tetszik a 2002-es verzió, de mindenképpen megér rááldozni másfél órát a horrorkedvelőknek.
By the way, az Átok amerikaira formálása már nem sikeredett olyan jóra, ott még mindig az eredeti Japán a nyerő!
Imádtam, imádtam és még annál is jobban imádtam! Az egyik kedvenc dél-koreai filmem az I saw the devil-el és A szigettel együtt. Ahogy megszokhattuk hihetetlenül jó, a feszültséget pattanásig feszítő két órás akció-thriller fantasztikus szereplőkkel. Mindenkinek csak ajánlani tudom!!
U.I.: Nagyon szívesen fordítanék feliratokat magyarra, hogy még több ázsiai filmet tudjatok nézni, viszont a fordításon kívüli munkálatokhoz totál hülye vagyok, szóval ha esetleg valakinek lenne ideje és segítene azt nagyon megköszönném :)
Imádom az ilyen típusú koreai filmeket, már vagy több tucatot láttam, és ez is nagyon tetszett. Az elején az ismertető elolvasása után kicsit féltem, hogy nagyon túlzásba viszok ezt a 'megérintem a másikat és látok ezt-azt' dolgot, de szerencsére nem így lett.
Egyszer ezt írtam róla:
"Végig fenttartja a figyelmet olyan szintű feszültségkeltéssel, amikor egyszer csak azt veszed észre hogy szinte már együtt tartod vissza a lélegzeted a főszereplővel, miközben pár centire tartod a fejed a monitortól és annyira izgulsz a sorsa miatt, hogy a fotel karfáját porrá morzsoltad a kezeiddel. Azt hiszem az ilyen művek kaphatják csak meg igazán a horror címet."
És még mindig így gondolom.
A kameraállásokat imádtam, főleg amikor felülnézettből láthattuk a macska-egér játékot, Arkin és a Gyűjtő között. Persze voltak a filmben klisék rendesen, de nekem így is nagyon tetszett. Mindenkinek csak ajánlani tudom, a feltöltést pedig köszönöm!
Rengeteg kritikát olvastam róla még anno, hogy mennyire túlértékelt, tele van klisékkel, viszont szerintem a 2012-es horror szezon egyik legjobbja volt. Legelőször, amikor megnéztem a nálam még ezerszer kritikusabb testvéremmel néztük és percenként volt valami hozzáfűznivalója a filmhez, így annyira nem élveztem. Azután valamiért ott motoszkált bennem, hogy neki kellene ülni ismét és rendesen odakoncentrálni. A második nekifutás után úgy voltam vele, hogy igen, tényleg kellett az újranézés, mert tetszett a film, nagyon is tetszett.
Az említett gagyi lasított szellemfutás is szerintem jó volt benne, nem csak a szokásos hirtelen feltűnő és egy pillanat alatt tovatűnő szellemábrázolás volt benne, hanem egy kis "újítás". A kameraállások, vágások és zenék is hozzásegítenek egy kis borzongáshoz, Ethan Hawke pedig ismét nagyot alakított.
Ajánlom minden horror fannak, aki esetleg még nem látta
Betegnek beteg, horrornak viszont nem horror. Én inkább a gore kategóriába sorolnám be. Szerintem egy horror nem attól lesz jó horror, hogy fröcsög a vér mindenfelé... Ennyi erővel bármely Tarantino film is megkephatná a "horror" jelzőt a mérhetetlenül sok fröcsögő vér miatt.
Kövezzetek meg, de számomra Alysson Paradis rettentően idegesítő volt, már az első pillanatban megutáltam a karakterét és a későbbiekben se szimpatizáltam vele túlzottan.
Kérdem én; hol maradt az izgalom, a sejtelmes és félelemkeltő zenék, a rettegés? Nem ezek kellenek egy jó kis horrorhoz!?
Számomra nagy csalódás volt és sajnálom a rá elpazarolt bő egy órát...de persze én csak egy vélemény vagyok a sok közül, mindenki döntde el maga, hogy mit szeret egy-egy kategóriában